Magyar Urbanisztikai Társaság · alapítva 1966

„…NEMCSAK KÉP”  c. sorozat 1. előadás

Eseménysorozat része: „…nemcsak kép…” · 6 bejegyzés

A TÁJSZEMLÉLET SOKRÉTŰSÉGE ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE

Konkoly-Gyuró Éva professzor emerita, Soproni Egyetem

Budapest 2026. június 2.   

Az előadás a lételméleti és ismeretelméleti dimenziók mentén történeti áttekintést adott a sokféle tájértelmezésről.  Az őskori kozmológiai és az ókor édenkert koncepciók után felvillantotta a reneszánsz tájkép, mint természetegész felfogását, valamint az emberi felelősségre utalóan a jó és a rossz kormányzás eredményét bemutató freskókat a 14. századból. Kitért a táj, mint mentális konstrukció és mint gazdálkodási, politikai entitás felfogására, valamint a tudományos megközelítésekre. A kezdeti holisztikus látásmódtól eljutottunk a részekre bontó analitikus vizsgálatokig, míg a 20. században a tájökológia és az Európai Táj Egyezmény hatására ismét a szintézis felé fordult a tájszemlélet. Jól kifejezi ezt a gondolkodásmódot a Tájegyezmény definiciója.  Táj: emberek által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakul ki.

Ezen koncepció úttörője és korai megfogalmazója volt Teleki Pál gróf, aki a 20. század első felében több művében foglalkozott a tájjal, táj és ember kapcsolatával. Tájszemléletének lényege az alábbiakban foglalható össze:  

  • a táj ÉLETEGYSÉG, a földfelszín organikus tere, amely az ember-természet szimbiózisa által jön létre; 
  • a tájleírás a tájalkotó tényezők változását és kölcsönhatását feltáró SZINTÉZIS valósítható meg; 
  • a földrajz alapvető feladata a TÁJKARAKTER meghatározása és leírása. 

Egy évszázaddal Teleki Pál akadémiai székfoglalója után megindult hazánkban a tájak karakter alapú számbavétele a KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 sz. projekt keretében az Európai Tájegyezmény nyomán. 

Publikációk: 

  1. Konkoly-Gyuró, É. 2021: A fogalomalkotó és a diszciplinateremtő. In MM_C Mőcsényi Mihály Egy Polihisztor Tájépítész. pp. 241–257.
  2. Konkoly-Gyuró, É. 2021: A tájfogalom kialakulása és szemléleti sokfélesége. Ars Naturae: Ökológiai Társadalmi Kulturális Folyóirat: Tanulmányok esszék előadások ember és környezetének kapcsolatáról, 19–20., 51–66.
  3. Konkoly-Gyuró, É. 2021: Teleki Pál tájszemlélete és 21. századi reneszánsza = Landscape concept of Pál Teleki and its renaissancein the 21th century. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat / Journal of Landscape Architecture and Garden Art, (60), 50–63. http://doi.org/10.36249/60.4
  4. Konkoly-Gyuró, É., & Balázs, P. 2023: A tájkarakter és a tájváltozás összefüggése Sopron környéki és Fertő menti tájakon. Tájökológiai Lapok / Journal of Landscape Ecology, 21(1), 51–65. http://doi.org/10.56617/tl.3640
  5. Konkoly-Gyuró, É., Vaszócsik, V., Csorba, P., Schneller, K., Jombach, S., Boromisza, Z., … Csőszi, M. (2021). Az országos tájkarakter-elemzés kezdetei Magyarországon. Földrajzi Közlemények, 145(3), 193–208. http://doi.org/10.32643/f k.145.3.1

A Tájkarakter projekt (2017-2021) feladatai és eredményei: 

https://termeszetem.hu/hu/tajkarakter/feladatok-2
https://termeszetem.hu/hu/tajkarakter/orszagos-lepteku-tajkarakter-projekt-eredmenyek
https://termeszetem.hu/hu/tajkarakter/helyi-lepteku-kistaj-szintu-tajkarakter-projekt-eredmenyek
https://termeszetem.hu/hu/tajkarakter/kiadvanyok

Kapcsolódó bejegyzések